Szivattyú blog

Szivattyúk üzemeltetésekor óhatatlanul felmerül mindenkiben, hogy miképpen akadályozhatná meg azt, hogy a szivattyú a vízhiánytól tönkremenjen.

Mikor állhat elő vízhiány és mi a következménye?

Amennyiben a szivattyúnkat valamilyen kútról vagy egyéb természetes víznyerő helyről (például egy tó vagy patak) üzemeltetjük, akkor előfordulhat, hogy a víznyerő hely valamiért nem képes szállítani a vizet. Ennek több oka is lehet, akár olyan banális hiba is megeshet, hogy például önfelszívó szivattyú esetén saját magunk hibázunk és zárjuk el a szívóoldalt. Az sem kizárt, hogy szárazabb időjárás esetén a kútban a víz szintje szivattyúzás közben túlzottan lecsökken. Egy szó mint száz egyáltalán nem olyan elképzelhetetlen, hogy a szivattyú szárazra fusson.

Tekintettel arra, hogy a szivattyúkon belül, konkrétan a hidraulikáról az üzemelés közben keletkező hőt a szivattyún átáramló víz vezeti el könnyen belátható, hogy amennyiben a szivattyú szárazra fut, a szerkezeti elemek túlzott hőterhelésnek lesznek kitéve. Ekkor számos hiba léphet fel, de gyakorlatban szinte biztos, hogy tönkremegy a csúszógyűrűs tömítés, önfelszívó szivattyúk esetében megolvad vagy összeolvad az ejektor és a járőkerék, búvárszivattyúk esetében pedig a hidraulikában található fokozatok, a szivattyúház és a járókerék olvadhat össze vagy pattanhat el fellépő hő hatására.

Mi tehetünk a szárazon futás elkerülése érdekében?

Amennyiben úgy véljük, hogy előállhat olyan helyzet, hogy a szivattyú szárazra futhat, mindenképpen építsünk a rendszerbe vízhiányvédő nyomáskapcsolót, vagy olyan vezérlést építsünk a rendszerbe amely áramlásérzékelővel rendelkezik, ez utóbbi berendezéseket áramláskapcsolónak nevezzük.

Az áramlás és nyomáskapcsolók olyan szivattyú vezérlők, melyek a hagyományos nyomáskapcsolók egyszerű mechanikus elve helyett elektronikusan üzemelnek, így bővebb lehetőséget biztosítanak a szivattyú vezérlésére. Ezek a berendezések beépített áramlásérzékelőt is tartalmaznak, így segítségükkel úgy tudjuk kedvező áron vezérelni a szivattyút, hogy közben a vízhiány védelem is megoldottá válik.

Ismertebb, kipróbált áramláskapcsoló típusok:

- Pedrollo Easypress
- Pedrollo Easy Small
- WILO Fluidcontrol
- Grundfos PM

Valamennyi berendezésre igaz, hogy megbízható, bátran ajánlható készülékek, hidrofor tartállyal akár vízellátásra is, anélkül inkább öntöző rendszerekhez javasoltak.

A perisztaltikus elven üzemelő szivattyúkat elsősorban számos helyen alkalmazzák. Mivel számos olyan egyedi képességgel és tulajdonsággal bír, amely megkülönbözteti ezeket a szivattyúkat a többi például centrifugál vagy csavar eleven működő szivattyútól

A perisztaltikus szivattyúk vagy más néven tömlőszivattyúk működési elve rendkívül egyszerű. Egy tömlő visszahajló alakba beépítenek egy testbe és a tömlőn görgőket gördítenek végig. Ezek a görgők előre haladva maguk előtt összenyomják a tömlőt így kényszerítve a tömlőben levő folyadékot az előre haladásra.

Így működik a perisztaltikus szivattyú

A perisztaltikus szivattyúk előnye, hogy centrifugál szivattyúval nehezen vagy egyáltalán nem szivattyúzható folyadékokat is képesek mozgatni, szárazon is önfelszívók és viszonylag maga szárazanyag tartalom sem jelent problémát számukra. Emellett a szállítási teljesítmény kiválóan szabályozhatóak fordulatszámmal és a tömlő alapanyagának kiválasztásával rendkívül széleskörű a vegyi alkalmazhatóságuk.

Az előnyös tulajdonságok miatt előszeretettel alkalmazzák ipari, vegyipari folyamatokban vagy olyan helyeken, ahol közeg összetétele a hagyományos szivattyúk alkalmazását nem teszi lehetővé.

Az iparban, ipari felhasználásokban töméntelen mennyiségű folyadék - többnyire természetesen vegyszer - szállítása történik hordókban vagy ipari konténerekben (ezt hívják egyébként IBC tartálynak). Ezek a szállítmányok a felhasználás helyszínére érkezve felhasználásra kerülnek. Igen ám, de vajon hogyan? Természetesen erre is van speciális szivattyú, melyet úgy hívnak hordószivattyú.

Hordószivattyú üzem közben

Nem sok gyártó készít hordószivattyút, mivel ez egy elég speciális terület. Az amúgy összetett szivatyúzási folyamatot itt tovább árnyalja a számtalan kémiai hatás, amely érheti a szivattyú szerkezeti elemeit. Alapvetően a következő alapanyagokból építenek hordószivattyúkat:

• Polipropilén, mely egy puha műanyag, ám kiválóan ellenáll különféle savaknak, például: foszforsav, sósav, hidrogénperoxid
• Aluminium, könnyűfém, ideális választás ásványolajokhoz
• Rozsdamentes acél, ezt nem kell külön bemutatni, fontos tudnivaló, hogy robbanásbiztos kivitelű hordószivattyúknál ez a belépő szint.
• PVDF, mely egy műanyag, bizonyos tekintetben a teflonhoz áll közel, nagy koncentrációjú savak és lúgok esetén ideális választás
• Hastelloy-C, a kémiai szempontból legellenállóbb fém melyből hordószivattyú készül

Tehát felsorolt alapanyagok közül a legellenállóbbat kell kiválasztani ahhoz, hogy a hordószivattyú a feladattal megbirkózzon. Indulásképp egyelőre legyen elég ennyi, természetesen a későbbiekben majd újabb bejegyzést szentelünk a hordószivattyú témakörének.

Az ilyenekről mindig örömmel fogok beszámolni. 2013 február 15-én egy elég korrekt szivattyúlabort avattak fel a Budapesti Műszaki Egyetemen. Alkalomadtán megpróbálunk majd eljutni ide és személyes benyomásunkat is megosztani. Addig is itt egy magyar nyelvű video, kicsit körülnézhetünk a laborban.

Pár bejegyzéssel ezelőtt foglalkoztunk egy hatalmas szivattyúval, melyet egy mexikói KSB projekt keretében Mexikóvárosban került telepítésre. Annak a bejegyzésnek a folytatása ez a video, mely a projektet mutatja be öt percben. Ha a marketing maszlagtól eltekintünk, akkor is szép nagy szivattyúk ezek, profi a szivattyútelep érdemes megnézni.