Szivattyú blog

Sokan ismerik és mégis kevesen foglalkoznak vele. A címben is szereplő probléma létezik, valós, bár azt is el kell ismerni, hogy nem az otthoni felhasználókat fogja érinteni tömegesen. Elsősorban az olyan helyeken alkalmazott szivattyúk tömítéseit érinti, ahol a folyadék ásványi tartalma magas és/vagy egyben hajlamos is a kikristályosodásra. Az előbbi helyeken súlyosbítja, más helyeken pedig előidézi a jelenséget, amennyiben a folyadék hőmérséklete magas, vagy magasabb a megszokottnál.

Mi történik ilyenkor?

A folyadékban lévő oldott elemek, ásványi anyagok bizonyos körülmények hatására hajlamosak a kristályosodni. Ezek a "bizonyos körülmények" könnyedén előállhatnak a szivattyúk hidraulikus terében, tehát ott ahol a folyadék szállítása megtörténik. A szivattyúzási térben fellépő nyomásnövekedés, valamint a csúszógyűrűs tömítések egymáson súrlódó felületein keletkező hő együttesen kiválthatja egyes folyadékok esetén, hogy a szállított közegben lévő oldott tartalom szilárddá válik és a szivattyútérben, így a csúszógyűrűs tömítésen is, kicsapódik, "kiül".

Az így létrejövő mikrokristályokon a további kiülepedés már könnyebben végbemegy. A szivattyú megállításkor az addig mozgásban-súrlódásban lévő csúszógyűrűk kihűlnek, mikro méretben tágítva a rést a két felület közt. A képődő mikrokristályok lassan "beteszik a lábukat" a két felület közé. Az egyre növekvő kristályok egyre erősebben koptatják az egymáson súrlódó felületeket, mígnem a létrejövő megterhelés a csúszógyűrűt megroppantja, felületéről leválik egy-egy kisebb vagy nagyobb darab. Idővel a csúszógyűrűs tömítés teljesen tönkremegy, kevésbé ideális esetben egyszerűen széttörik.

Hogyan védekezhetünk a mikro-kristályosodás ellen?

A leírt folyamatok elsősorban vegyipari, illetve oldott anyagban gazdag vízek, szennyvizek esetén valószínű. A védekezés igazából abból áll, hogy a feladatra lehetőség szerint olyan szivattyút válasszunk, amelyben nincs csúszógyűrűs tömítés. Szóba kerülhetnek a feladattól függően a mágneskuplungos szivattyúk, a sűrített levegő hajtású duplamembrán szivattyúk, csavar- vagy egyéb térfogatkiszorítású szivattyúk. Az is előfordulhat, hogy egy feladat annyira speciális, hogy ragaszkodnunk kell a hagyományos centrifugál szivattyúhoz, ilyenkor azonban már célszerű előre számolni az üzemeltetés során fellépő többlet alkatrészköltséggel.

A csúszógyűrűs tömítések a forgó tengelytömítések csoportjába tartoznak. A csúszógyűrűs homloklaptömítés két különböző nyomású tér között tömít a tengelyre merőleges, axiális felületen. A nehéz üzemi körülmények között dolgozó berendezések számára fejlesztették ki, feladata: tömíteni a forgó tengely és annak állórésze között, a szilárd, vagy nedves szennyeződések hatékony kizárása és a kenőanyag visszatartása.

Csúszógyűrűs tömítések

Kialakítását tekintve két, a tengelyre merőlegesen, egymáshoz képest párhuzamosan álló, összeszorított lappal jellemezhető. Az egyik lap stabilan áll a házban, a másik a tengellyel együtt forog. Így egy nagyon szűk rés áll rendelkezésre, melyben az elhelyezkedő közeg, mint kenőanyag kialakuló filmrétege tömít. Nyugalmi állapotban a két felület közvetlenül érintkezik, és ez által tömít. A konstrukció előnye, hogy kizárja a tengely palástjának kopását, mivel a tömítő hatás nem a tengely felületén jön létre. A tengellyel együttforgó alkatrészek a tengely menti szivárgás megakadályozására statikus tömítésekkel vannak ellátva. Anyagukat tekintve túlnyomórészt fém, fémkarbid-műszén, kerámia anyagpárosítást alkalmaznak.

A csúszógyűrűs tömítés működése

Az iparban széleskörűen alkalmazzák e tömítéseket, kezdve a háztartási gépektől az autó-, vegyi-, olajiparon át a repülőgép és űrhajó-gyártó iparig, használják továbbá az ipari-, háztartási- és mezőgazdasági szivattyúknál is. Biztonságos üzemelést nyújtanak, nem igényelnek karbantartást, minimális veszteséget és hosszú élettartamot garantálnak.