Szivattyú blog

Azt tapasztaljuk, hogy laikusok többnyire a legegyszerűbben az elektromos teljesítménye alapján tudnak leírni egy szivattyút. Sokat halljuk ügyfelektől, hogy egy 0,75kW-os locsolószivattyút szeretnék vásárolni, mert eddig is ez volt beépítve!

Sajnos a megközelítés - bár helyesnek látszik - mégis téves. Természetesen alapvetően nem rossz elgondolás a járt utat választani, de ez esetben könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk az időközben bekövetkezett technikai fejlődést. A fenti, elektromos teljesítményből kiinduló logikának van alapja. Ha teszem azt egy évtizede változatlanul gyártott típusnál nem vagyunk biztosak az adattábláról leolvasott értékben, de igen nagy biztonsággal tudjuk, hogy milyen típus üzemelt, és ne adj Isten még elégedettek is vagyunk a meglévő szivattyúval, ez esetben az elektromos teljesítmény mint információ nagy segítséget jelent a beazonosításban.

Gyökeresen más a helyzet, ha egy meglévő szivattyúnkat szeretnénk újra, netán újabbra cserélni. Ha ekkor is az elektromos teljesítményből indulnánk ki, akkor könnyen meglehet, hogy nagyobb vízszállító teljesítménnyel rendelkező szivattyút fogunk tudni ajánlani ugyanakkora motorteljesítménnyel. Az elmúlt évtizedben ugyanis ugrásszerű fejlődés következett be az elektromotorok gyártásában valamint szivattyú hidraulikák is fejlődtek ez idő alatt. Már önmagában az egyik is elegendő indok, a kettő együtt már több mint indok, szinte bizonyosság abban, hogy mindig a feladatból célszerű kiindulni és ahhoz kell szivattyút választani. 

Ha nem így teszünk, jó eséllyel túl nagy szivattyút fogunk vásárolni, annak az összes következményével együtt.

A szivattyúk jelleggörbéivel foglalkozó sorozat előző részében a zárónyomással foglalkoztunk. Ebben a részben a jelleggörbe másik végével az úgynevezett "nagyvíz oldallal" foglalkozunk.

Az előző bejegyzésben tisztáztuk, hogy miként mérik meg a szivattyú záróoldali nyomását, hogy mi ez a potn és mit érdemes észben tartani ezzel kapcsolatban. A jelleggörbe másik vége, ahol a teljes hidraulikus teljesítmény a folyadékszállításra fordítódik, értelemszerűen ehhez teljesítményhez nulla nyomáskülönbség létesítés tartozik. A jelleggörbének ezen pontja az, ahol az metszi a vízszintes tengelyt. Az ehhez a ponthoz közeli pontokat nevezzük a jelleggörbén nagyvíz oldalnak.

Néhány fontos tudnivaló megértéséhez példaként egy WILO MHI normál szívású, tiszta víz szivattyú jelleggörbéjét vesszük alapul, mely önmagában egy kiváló tiszta víz szivattyú:

WILO MHI szivattyú jelleggörbék

Fontos megérteni, hogy csakúgy amiként a zárónyomás környékén, így a nagyvíz oldalon sem. A fenti jelleggörbék alatt látható két további grafikon is. A kettő közül a felső a hatásfok és az NPSH görbéket határozza meg, az legalsó pedig a teljesítmény felvételt. Számunkra most a hatásfok és a teljesítmény görbék fontosak az NPSH-ra egy későbbi bejegyzésben majd kitérünk, mostani mondandónk szempontjából nem érdekes.

A három grafikon tehát összefügg és ahogyan közelítünk a szivattyú jelleggörbe jobb széle felé két dolog látszik. A felvett teljesítmény egyre növekszik, majd egy pontot követően stagnál és enyhén csökken. A másik, hogy a hatásfok görbe visszahajlik, azaz a bevitt energia egyre kevésbé hatékonyan hasznosul, ahogyan közelítünk a nagyvíz oldal felé, így a jelleggörbe vége felé.

Mit jelent ez? Sok mindent, de azt is biztosan, hogy a nagyvíz oldalon egyre jobban jobb felé haladva egyre feleslegesebben visszük be az elektromos energiát és ráadásul egy pontig egészen biztosan egyre többet is viszünk be. Egy ponton túl az energia bevitele ugyan enyhén csökken, ám mivel hatásfok ennél drasztikusabban romlik, így összeségében a pazarlás nagyobb. Mellékhatásként számolni kell a motor megnövekedett áramfelvételével és az emiatt kialakuló szükségtelen hőterheléssel is, mely hosszú távon borítékolhatóan a motor leégéséhez vezet.

Fentiek miatt kerülendő a szivattyú nagyvíz oldalon történő üzemeltetése.