Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Partnerünk búvárszivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Partnerünk kerti szivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Feedek


Van egy érték, amit minden vízes szerelvényen, vízhálózatba köthető eszközön és gépen feltüntetnek ez pedig a néveleges üzemi nyomás. Ez az az érték amelyet az a nyomásérték, melyet az adott termék biztonságosan el tud viselni. Általában úgy tudhatjuk meg, hogy megkeressük a gép, eszköz vagy alkatrész adatait tartalmazó adattáblát vagy csővezetéken például a festett jelölést és leolvassuk a vonatkozó PN [bar] értéket. 

Felmerül a kérdés, hogy szivattyús szempontból vajon miért fontos nekünk ez az érték, milyen összefüggése van ennek számunkra? Egyes helyeken, például robbanásveszélyes ipari rendszerek esetében például előírás lehet, hogy a beépített berendezések néveleges nyomásértéke meg kell haladjon egy bizonyos értéket. Ekkor a beépített szivattyúnak is olyannak kell lennie - függetlenül attól, hogy mekkora nyomást képes előállítani -, hogy ezt az értéket meghaladja a néveleges üzemi nyomás.

Például egy PN 16-os rendszer esetében a beépített szivattyúnak olyan szivattyúházzal kell rendelkeznie, amely és amelynek a csatlakozói pl megfelelnek a PN 16-os értéknek. Ez azt jelenti, hogy még egy alapvetően alacsony nyomást létrehozó fűtési szivattyúnak is PN 16-osnek kell lennie, hiszen ha a rendszer egy eleme nem elégíti ki a PN 16 elvárást, akkor a rendszer nem PN 16-os.

Az ipari példákon túllépve és rátérve a szivattyú zárónyomására, adódik a kérdés, hogy kizárt, hogy olyan szivattyút gyártsanak, amely nem képes megfelelően ellenállni a saját maga által előállított nyomásnak. Ez igaz, és nem is innen fúj a szél, hanem a zárónyomás irányából. De mi is az a zárónyomás? Egy példa segítségével próbálom érzékeltetni, hogy mi ez, és miért is fontos észben tartani.

Kevesen számolnak azzal az eshetőséggel, hogy ha üzemeltetnek egy szivattyút, akkor a rendszer üzemeltetése közben  - pl egy egyszerű locsoló- vagy vízellátó rendszernél -, amikor elzárják a csapot, a szivattyú egy rövid ideig még akkor is üzemel, ha megoldott a vezérlése például nyomáskapcsolóval. Ez alatt a rövid idő alatt a szivattyú bár üzemel, mégsem képes a folyadékot áramlásban tartani, hiszen a nyomóoldalt elzártuk. Ekkor az történik, hogy a szivattyú a nulla szállítási kapacitáshoz tartozó nyomását produkálja, ezt nevezünk úgy, hogy zárónyomás. Ez az az érték, amelynél a jelleggörbe metszi a függőleges tengelyt, vagy ha nincs végigrajzolva a jelleggörbe, akkor legtöbbször táblázatban adják meg a nulla szállítókapacitáshoz tartozó nyomást (ld a lenti ábrát).

Az alábbi ábrán egy mindennapos Pedrollo JSWm 15M szivattyú jelleggörbéjét emeltük ki és bejelölésre került, - a jelleggörbe kihosszabbításával - a zárónyomás és táblázaton is bejelöltük a vonatkozó sort és oszlopot.

JSWm 15MX jellegörbe 490px.pngPedrollo JSWm szivattyú jelleggörbe és teljesítmény táblázat

Az ábrán kiemelt Pedrollo JSWm 15M szivattyú zárónyomása 55 m azaz kb 5,5 bar. Mint az a fentiekből kiderül, a szivattyú elzárt nyomóoldal esetén 5,5 bar nyomás leadására képes. Ez azt jelenti, hogy a szivattyú a leállása előtt 5,5 bar nyomást ad le nyomóoldali csővezetékre. Ha tehát egy ilyen teljesen közönséges szivattyút tervezünk beépíteni a locsoló rendszerünkbe vagy házi vízellátásra jó ha észben tartjuk, hogy a csővezetéknek és valamennyi szerelvények ennél magasabb névleges nyomásértékűnek kell lennie. Enélkül a rendszer leggyengébb nem megfelelő pontján a nyomás alatt álló víz óhatatlanul áttörhet.

Elmondható tehát, hogy szivattyú vásárlásakor és telepítésekor érdemes a teljes rendszer elemeit a névlges  üzemi nyomásra tekintettel is átgondolni. 

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet Pedrollo önfelszívó szivattyú házi vízellátás zárónyomás

komment

süti beállítások módosítása