Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Partnerünk búvárszivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Partnerünk kerti szivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Feedek


Az elmúlt években széles körben elterjedtek a szivattyúk vezérlésére alkalmazható elektronikus áramlás- és nyomáskapcsolók (pl: Pedrollo EasyPress, Pedrollo Easy Small, WILO Fluidcontrol, Grundfos PM). Ezek a modern kapcsolók számos szivattyú vezérlési feladatot remekül megoldanak, de talán célszerű átgondolni, mikor melyiket érdemes alkalmazni és milyen korlátai lehetnek az alkalmazásuknak.

Az elektronikus áramlás és nyomáskapcsolók olyan kis vezérlők, melyek működésüket tekintve a köevetkező elven dolgoznak: egy előre beállított vagy beállítható (ez típustól függ) nyomásértéket elérve kapcsolják be a szivattyút és általában az áramlás megszűnésekor kapcsolnak ki. Tehát egyrészt bizonyos mértékben érzékelik a rendszernyomást és érzékelik a folyadék áramlást (ebből ered a megnevezés). Az áramlás megfigyelő képességüket remekül kihasználhatjuk a szivattyúk vízhiány védelmére.

Mint azt említettük, a bekapcsolási nyomás egy előre rögzített érték, egyes elektronikus áramlás és nyomáskapcsolóknál kapcsolóknál azonban ez az érték állítható, de ekkor is egy rögzített érték. Ez azért fontos számunkra, mert olyan alkalmazásokban, amelyben rendszer hozzáfolyással üzemel (tipikusan ilyen a nyomásfokozás), ott a szívó oldali nyomás nem haladhatja meg a berendezés bekapcsolási nyomását, hiszen ez esetben a rendszerben nem esik a nyomás bekapcsolási érték alá, és emiatt a kapcsoló nem tudja bekapcsolni a szivattyút. Ilyen feladatokra tapasztalatunk szerint beállítási rugalmasságai miatt, inkább nyomáskapcsolóval történő vezérlést érdemes beépíteni.

Általában olyan helyekre ajánlott az áramláskapcsoló beéíptése, ahol a rendszerből történő vízkivétel időben inkább hosszabb periódust fed le. Tipikusan alkalmazás ilyen egy öntözőrendszer táplálása, ahol tapasztalatunk szerint remekül alkalmazhatóak az egyes elektronikus áramlás- és nyomáskapcsolók.

Címkék: szivattyú nyomáskapcsoló áramláskapcsoló szivattyú elmélet szivattyú vezérlés

komment

Mit jelent a kapcsolódási gyakoriság?

 

A szivattyúk üzemeltetéskor érdemes odafigyelni a kapcsolási gyakoriságot. Mit jelent ez, miről van szó?

Amikor egy házi vízellátó vagy öntöző rendszert üzemeltetünk általában szakaszosan üzemel a szivattyú legyen szó búvárszivattyúról vagy házi vízműről. Ez részben előnyös, ugyanis ezáltal energiát takarítunk meg, hiszen nem szükséges a szivattyút egész nap járatni. Másik oldalról azonban körültekintést igényel, hogy milyen gyakran indítjuk a szivattyút.

Indításkor az elektromotor áramfelvétele a névleges áramfelvételnél is nagyobb, hiszen ekkor kell megmozdítania a motort és mozgásba hozni a teljes szivattyúban és a nyomó- illetve szívóoldali folyadéktömeget. Ez hőterhelés ugyan igen rövid ideig lép fel mégis érdemes észben tartani, akkor ha a szivattyú stop-állj üzeme sűrűn ismétlődik. Ilyenkor szivattyú elektromos motorja túl gyakran kerül magas áramfelvételi üzembe és ezáltal a hőterhelés is túlzottá válhat. 

Általában véve óránként húsz indítást már magas számnak tekintünk, az efölötti indítási szám már kifejezetten káros a szivattyú motorjára, ezért mindenképpen törekedni kell a csökkentésére. Búvárszivattyúk esetében, amennyiben teljesen elmerül a vízben egy kicsit kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen a motor külső köpenyén keresztül a kútvíz kedvezőbb hűtési feltételeket biztosít. Önfelszívó szivattyúk vagy házi vízművek esetén azonban a motor léghűtésű ezért némileg kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk e tekintetben. Bármeliyk esetről van is szó, kerüljük a húsznál több indítást óránként.

A szivattyúk kapcsolódási gyakoriságának csökkentése

 

Fentiekből adódik a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha a szivattyú túl gyakran kerül indításra? A szivattyúk kapcsolási gyakoriságának csökkentésére több mód is kínálkozik. Elsősorban a vízfelhasználás oldalán érdemes  racionalizálnunk és végig gondolni, hogy miért kapcsol ilyen sűrűn a szivattyú. Ha a vízfelhasználáson valamiért nem tudunk vagy nem célszerű változtatni, akkor más módon kell lérnünk a bekapcsolások számának csökkentését.

Amennyiben nincs hidrofor tartályunk szerezzünk be egyet, nagyobb tartállyal egyre növekszik a kapcsolások közti időtartam. A tartály űrméretének méretének megválasztásakor legyünk figyelemmel a hidrofor tartályok működési sajátosságaira

aquasystem-hidrofortartaly-allo-vav.jpg

Aquasystem hidrofor tartály

Címkék: búvárszivattyú házi vízmű szivattyú elmélet

komment

Azt tapasztaljuk, hogy laikusok többnyire a legegyszerűbben az elektromos teljesítménye alapján tudnak leírni egy szivattyút. Sokat halljuk ügyfelektől, hogy egy 0,75kW-os locsolószivattyút szeretnék vásárolni, mert eddig is ez volt beépítve!

Sajnos a megközelítés - bár helyesnek látszik - mégis téves. Természetesen alapvetően nem rossz elgondolás a járt utat választani, de ez esetben könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk az időközben bekövetkezett technikai fejlődést. A fenti, elektromos teljesítményből kiinduló logikának van alapja. Ha teszem azt egy évtizede változatlanul gyártott típusnál nem vagyunk biztosak az adattábláról leolvasott értékben, de igen nagy biztonsággal tudjuk, hogy milyen típus üzemelt, és ne adj Isten még elégedettek is vagyunk a meglévő szivattyúval, ez esetben az elektromos teljesítmény mint információ nagy segítséget jelent a beazonosításban.

Gyökeresen más a helyzet, ha egy meglévő szivattyúnkat szeretnénk újra, netán újabbra cserélni. Ha ekkor is az elektromos teljesítményből indulnánk ki, akkor könnyen meglehet, hogy nagyobb vízszállító teljesítménnyel rendelkező szivattyút fogunk tudni ajánlani ugyanakkora motorteljesítménnyel. Az elmúlt évtizedben ugyanis ugrásszerű fejlődés következett be az elektromotorok gyártásában valamint szivattyú hidraulikák is fejlődtek ez idő alatt. Már önmagában az egyik is elegendő indok, a kettő együtt már több mint indok, szinte bizonyosság abban, hogy mindig a feladatból célszerű kiindulni és ahhoz kell szivattyút választani. 

Ha nem így teszünk, jó eséllyel túl nagy szivattyút fogunk vásárolni, annak az összes következményével együtt.

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet szivattyú motor

komment

A szivattyúk jelleggörbéivel foglalkozó sorozat előző részében a zárónyomással foglalkoztunk. Ebben a részben a jelleggörbe másik végével az úgynevezett "nagyvíz oldallal" foglalkozunk.

Az előző bejegyzésben tisztáztuk, hogy miként mérik meg a szivattyú záróoldali nyomását, hogy mi ez a potn és mit érdemes észben tartani ezzel kapcsolatban. A jelleggörbe másik vége, ahol a teljes hidraulikus teljesítmény a folyadékszállításra fordítódik, értelemszerűen ehhez teljesítményhez nulla nyomáskülönbség létesítés tartozik. A jelleggörbének ezen pontja az, ahol az metszi a vízszintes tengelyt. Az ehhez a ponthoz közeli pontokat nevezzük a jelleggörbén nagyvíz oldalnak.

Néhány fontos tudnivaló megértéséhez példaként egy WILO MHI normál szívású, tiszta víz szivattyú jelleggörbéjét vesszük alapul, mely önmagában egy kiváló tiszta víz szivattyú:


WILO MHI szivattyú jelleggörbe.pngWILO MHI szivattyú jelleggörbék

Fontos megérteni, hogy csakúgy amiként a zárónyomás környékén, így a nagyvíz oldalon sem. A fenti jelleggörbék alatt látható két további grafikon is. A kettő közül a felső a hatásfok és az NPSH görbéket határozza meg, az legalsó pedig a teljesítmény felvételt. Számunkra most a hatásfok és a teljesítmény görbék fontosak az NPSH-ra egy későbbi bejegyzésben majd kitérünk, mostani mondandónk szempontjából nem érdekes.

A három grafikon tehát összefügg és ahogyan közelítünk a szivattyú jelleggörbe jobb széle felé két dolog látszik. A felvett teljesítmény egyre növekszik, majd egy pontot követően stagnál és enyhén csökken. A másik, hogy a hatásfok görbe visszahajlik, azaz a bevitt energia egyre kevésbé hatékonyan hasznosul, ahogyan közelítünk a nagyvíz oldal felé, így a jelleggörbe vége felé.

Mit jelent ez? Sok mindent, de azt is biztosan, hogy a nagyvíz oldalon egyre jobban jobb felé haladva egyre feleslegesebben visszük be az elektromos energiát és ráadásul egy pontig egészen biztosan egyre többet is viszünk be. Egy ponton túl az energia bevitele ugyan enyhén csökken, ám mivel hatásfok ennél drasztikusabban romlik, így összeségében a pazarlás nagyobb. Mellékhatásként számolni kell a motor megnövekedett áramfelvételével és az emiatt kialakuló szükségtelen hőterheléssel is, mely hosszú távon borítékolhatóan a motor leégéséhez vezet.

Fentiek miatt kerülendő a szivattyú nagyvíz oldalon történő üzemeltetése.

Címkék: szivattyú elmélet szivattyú gyakorlat szivattyú motor szivattyú nagyvíz oldal

komment

A szivattyú legfontosabb tulajdonsága a vízszállító kapacitása valamint nyomás előállító képessége. Ezen adatok leírására alkalmazható a szivattyú jelleggörbe, mely megmutatja az összefüggést egy adott szivattyú szállítóképessége és az ehhez tartozó nyomáskülönbség létesítő képesség közt.

A szivattyú jelleggörbéjét méréssel lehet megrajzolni. Képzeljük el, hogy elindítanak egy szivattyút teljesen elzárt nyomóoldal mellett. Mivel ekkor nincs folyadékáramlás, ezért a forgó motor által bevitt és a járókerék általa folyadéknak átadott teljes energia nyomásként jelentkezik. Ha szeretnénk ezt megjeleníteni valamilyen grafikus formában, például egy koordináta rendszerben, akkor először meg kell állapodnunk, hogy melyik tengelyre milyen adatot rögzítünk. Az elterjedt metodika szerint a koordináta rendszerben a függőleges tengelyen a nyomást (méterben kifejezve), míg a vízszintes tengelyen a szállítókapacitást rögzítjük.

Ezt figyelembe véve az előbb említett pontot a függőleges tengelyen vennénk fel mégpedig pont ott, ahol a vízszintes tengelyen a térfogatáram nullát mutat. Ez a pont tehát a függőleges tengelyen a metszéspont. Ezt a pontot másként a szivattyú zárónyomásának is nevezik. A gyakorlatban a szivattyút ezen a ponton nem üzemeltetjük, tekintettel arra, hogy mivel nincs folyadékáramlás a szivattyúban, ezért nincs ami hőelvonást valósítana meg a hidraulika elemeiről. 

WILO CronoBloc BL szivattyú jelleggörbe .pngWILO CronoBloc szivattyú jelleggörbéje

A fenti szivattyú jelleggörbén jól látható, hogy a gyártómű bejelölte a minimálisan elfogadható térfogatáramot is. Ez alá méretezni a szivattyút tilos! A gyakorlatban igen rövid ideig persze képesek elviselni ezt az üzemállapotot szivattyúk, de a méretezésnél ügyelni kell a kerülésére.

Folytatjuk.

Egy régebbi bejegyzés zárónyomás témában »

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet szivattyú jelleggörbe zárónymás

komment

süti beállítások módosítása