Új sorozatot indítunk, melyben a legfontosabb szivattyúgyárak történetét mutatjuk be hosszabb-rövidebb bejegyzésekben. Sorozatunk első tagjaként a német Lutz hordószivattyú gyár történetét ismertetjük.
A LUTZ gyár alapítása
A gyár 1954-ben alakult meg Karl Lutz Maschinen- und Apparatebau néven, az alapító természetesen az a Karl Lutz volt, akiről a cég a nevét kapta. Később ez egyszerűsödött le a ma ismert Lutz márkanévre.
Karl Lutz kép: innen
Három év elteltével 1957-ben a sikeres cégnek már költöznie kellett, így a német ipar egyik patinás kisvárosába a festői szépségű Wertheimbe költözött. 1963-ban került forgalomba a cég első olyan elektromos motorja - és így az első ilyen motor, mely hordószivattyút hajtott meg -, mely megkapta a robbanásbiztos kivitelek speciális dokumentumát a PTB bizonylatot. Ezzel nagy lépést tettek az úton, hiszen ezáltal lehetővé vált különféle robbanásveszélyes folyadékok kezelése, illetve bármilyen egyébként robbanásbiztos követelményeket megfogalmazó ipari üzem számára történő értékesítés is. Innentől kezdődik a Lutz igazi sikertörténete, hiszen olyan alapvető piaci igényt volt képes definiálni egyben választ is adni rá, mely megalapozta a cég hírnevét.
A LUTZ terjeszkedése
A következő évtizedre a Lutz jelentős céggé fejlődött, 1970-ben megalakult az amerikai leányvállalat Lutz Pumps, Inc. néven, majd két évre rá bemutatták a világon az első tömítésmentes szivattyút, egy csapásra lehetővé téve számos, az addig alkalmazott csúszógyűrűs tömítés miatt szivattyúzhatatlan vegyi anyag hordószivattyúval történő szivattyúzását. Ez annyira jelentős lépés volt, hogy bár azóta számos nagyon lényeges fejlesztés történt, mégis, máig ez a technológia az alapja, a modern hordószivattyúknak. A tömítésmentes szivattyúk ugyanis kiküszöbölik a csúszógyűrűk alkalmazásának néhány alapvető problémáját. Például nem kell elemezni és illeszteni a megfelelő a vegyi ellenállóságot az o-gyűrűk tekintetében, mert egyszerűen nincsenek o-gyűrűk. Nem kell továbbá választ találni az ilyen tömítéseknél fellépő hőképződés miatt, egyes vegyi anaygoknál fellépő mikro-kristályosodással kapcsolatos kihívásokra sem. Fentiek ellenére a cég választékában a mai napig megtalálhatóak csúszógyűrűs szivattyúk, mert van olyan felhasználás, ahol egyszerűen ez a jó választás.
A 80-as években a meglévő termékek tökéletesítése folyt, ekkor jelentek meg a máig is használatban lévő hagyományos Lutz MA II és robbanásbiztos Lutz ME motorok első verziói. Ebben az évtizedben kerültek forgalomba az első maradék nélkül ürítő hordószivattyúk, melyek a visszamaradó folyadékmennyiséget 0,1 liter alá csökkentették egy-egy 200 literes hordóban, jelentős megtakarítást lehetővé téve költséges folyadékok átfejtése közben. 1984-ben a Lutz saját motorgyárat alapított Svácjban, azóta is innen kerülnek ki a saját gyártású elektromotorok.
LUTZ szivattyúk napjainkban
Az 1990-es években teljesen új termékek és technológiák bevezetése zajlott a cégnél. Többek közt vevői igényre válaszul megjelentek a moduláris rendszerű legkülönfélébb vegyi ellenállóságú átfolyásmérők, illetve átfolyásmérő rendszerek. Az évtized közepén a cégcsoportban megjelentek a sűrítettlevegő hajtású duplamembrán szivattyúk is, valamint ebben az évtizedben jött létre a magyar leányvállalat is.
A Lutz gyár napjainkban kép: innen
A XXI. századba már úgy érkezett meg a Lutz, hogy piacvezetőként és vezető innovátorként jegyezik a hordószivattyúk piacán. Mostanra lassan hatavanéves tapasztalattal rendelkezik, lényegében az összes komolyan vehető versenytársnál előrébb jár fejlesztésben és szaktudásban (van a olyan versenytárs, akinek szivattyúi egy időben a Lutz műhelyeiben készültek) valamint piaci részesedésben.
