Szivattyú blog

Hogyan cseréljünk fűtési szivattyút, mire kell ügyelnünk és milyen problémákba lehet belefutni?

Mikor esedékes a fűtési szivattyú cseréje? 

Fűtési szivattyúnk megérett a cserére, ha hangja nem egyenletes, nemkívánatos zörejeket hallat, a csövet megtapintva erős rázkódást érzünk, a szivattyú indokolatlanul magas hőmérsékletre melegszik, vagy a legészrevehetőbb esetben nem jár, miközben üzemelnie kellene.

Mire figyeljünk az új fűtési szivattyú kiválasztásánál?

Ha úgy döntünk kicseréljük, vásárolni kell egy új fűtési szivattyút. Ügyeljünk a csatlakozó méretekre és a műszaki adatokra! Első teendő a rossz szivattyú kiszerelése: kössük le a villamos hálózatról, figyelni kell, hogy szerelés közben ne legyen áram alatt! Zárjuk el a szivattyú előtt és után lévő golyós csapokat, ha ezt nem tesszük meg (esetleg nincsenek beépítve ilyen szerelvények) leeresztjük a fűtésrendszert. Érdemes vödörrel készülni, mert több liter vízről lehet szó, így elkerülhető, hogy eláztassuk a helyiséget. Érdemes beszerelés előtt átmosni a rendszert, ha van erre lehetőség, azonban ez értelemszerűen a rendszer teljes leeresztésével jár. Ha van beépítve szűrő, azt is pucoljuk ki.

Az új szivattyú beszerelése

Új szivattyú beszerelésekor, első lépésben a fűtési szivattyú leírását tanulmányozzuk át, a beépítési helyzetre (a leírásnak ezt tartalmaznia kell) oda kell figyelni, máshogy beszerelve a szivattyút elképzelhető, hogy az hibásan vagy egyáltalán nem működik megfelelően. Mindenképpen figyelni kell az előírt áramlási irányra, ha a régi szivattyú áramlási iránya alapján szereljük be az újat, nem lehet probléma. Az áramlás irányát általában a szivattyún feltüntetik. Cseréljük ki a csatlakozó tömítéseket, legtöbb esetben az új szivattyúhoz mellékelik ezeket. A hollandik meghúzásakor tartsunk ellent a szivattyún! A szivattyúhoz mellékelt kapcsolási rajz szerint kössük be a villamos vezetékeket.

Ha leengedtük a rendszert, fel kell töltenünk és légteleníteni is kell! Szánjunk rá időt, alaposan légtelenítsük a rendszert. A szivattyút is légtelenítsük, majd megkísérelhetjük az indítást. Az első indításkor még zajos lehet, hiszen még van "kidolgozandó" levegő a szivattyúban, ismét légtelenítsünk, indítsunk többször. Ha a levegő távozott, egyenletes, halk hangot kell hallanunk. Amennyiben ezt jópár perc alatt nem érjük el, úgy ismét ellenőrizzük a légtelenítést vagy keressük meg a szárazon futás okát, mert a szivattyúk többségét a szállított víz hűti, ugyanis a levegő nem tudja a kellő hőmennyiséget elvonni, túlmelegedés léphet fel, ez károsíthatja szivattyúnkat.

Ha mindent átgondoltan és nyugodt tempóban végeztünk, nagy valószínűséggel nem hibázunk. Jó munkát!

A csúszógyűrűs tömítések a forgó tengelytömítések csoportjába tartoznak. A csúszógyűrűs homloklaptömítés két különböző nyomású tér között tömít a tengelyre merőleges, axiális felületen. A nehéz üzemi körülmények között dolgozó berendezések számára fejlesztették ki, feladata: tömíteni a forgó tengely és annak állórésze között, a szilárd, vagy nedves szennyeződések hatékony kizárása és a kenőanyag visszatartása.

Csúszógyűrűs tömítések

Kialakítását tekintve két, a tengelyre merőlegesen, egymáshoz képest párhuzamosan álló, összeszorított lappal jellemezhető. Az egyik lap stabilan áll a házban, a másik a tengellyel együtt forog. Így egy nagyon szűk rés áll rendelkezésre, melyben az elhelyezkedő közeg, mint kenőanyag kialakuló filmrétege tömít. Nyugalmi állapotban a két felület közvetlenül érintkezik, és ez által tömít. A konstrukció előnye, hogy kizárja a tengely palástjának kopását, mivel a tömítő hatás nem a tengely felületén jön létre. A tengellyel együttforgó alkatrészek a tengely menti szivárgás megakadályozására statikus tömítésekkel vannak ellátva. Anyagukat tekintve túlnyomórészt fém, fémkarbid-műszén, kerámia anyagpárosítást alkalmaznak.

A csúszógyűrűs tömítés működése

Az iparban széleskörűen alkalmazzák e tömítéseket, kezdve a háztartási gépektől az autó-, vegyi-, olajiparon át a repülőgép és űrhajó-gyártó iparig, használják továbbá az ipari-, háztartási- és mezőgazdasági szivattyúknál is. Biztonságos üzemelést nyújtanak, nem igényelnek karbantartást, minimális veszteséget és hosszú élettartamot garantálnak.

Mi a feladata a visszacsapó szelepnek?

A visszacsapó szelep egy egyszerű szerelvény, fő feladata a rendszerbe szerelve, a közeg áramlását csak egy irányba engedni. A rendszerbe szereljük, ha bármilyen okból nem akarjuk, hogy visszaáramoljon a közeg. Az áramlási veszteség kismértékű, a nyitó nyomás pár tíz, vagy pár száz milibar. Az áramló közeg alapján léteznek tisztavízre, szennyvízre, levegőre és különleges közegekre is visszacsapó szelepek.

A szennyvíz visszacsapó szelep feladata: nagy esőzések idején, illetve ha esetleg dugulás alakul ki a csatornarendszerben, a szennyvíz eláraszthatja pincénket, házunkat, erre megoldás a szennyvizes visszacsapó szelep beszerelése, mely meggátolja a szennyvíz ellenirányú áramlását.

A lábszelep

Egy különleges visszacsapó szelep típus az úgynevezett lábszelep. Ezt jellemzően az önfelszívó szivattyúk szívótömlőjének végére szerelik, tulajdonképpen egy szűrőkosárral egybeszerelt visszacsapó szelep. A szállított közeg általában tiszta, vagy igen kis mértékben szennyezett víz. Feladata, hogy a szivattyú ne tudja „elejteni” a vizet, megakadályozza, hogy fellevegősödjön, ami a szivattyú meghibásodásához vezethet (a szállított víz hőt von el a szivattyútól, ha ez nem teljesül, túlmelegedhet, ezt nevezzük szárazonfutásnak, mely ellen védekezhetünk).

Visszacsapó szelep fajtái

Működésüket tekintve a visszacsapó szelepek egyszerű, segédenergia nélkül működő szerelvények. Sok megoldás létezik: rugós visszacsapó szelep esetében egy rugó segít zárni, ha megszűnik az áramlás. Előnye, hogy bármilyen helyzetben beszerelhető. Golyós visszacsapó szelep esetében egy gömb alakú zárótest zár, ennél figyelni kell a beszerelés helyzetére, a golyó szabadon mozoghat, a gravitáció segíti a záráskor. Persze minden kialakításra jellemző, hogy az ellenoldali nyomás növeli a tömítési nyomást. 

Tervezéskor figyelni kell a rendszer paramétereire: közeg típusa, nyomása, hőmérséklete, szállított térfogatáram. Például a szennyvíz visszacsapó szelep esetében minimális nyomást kell tartani, de a vegyi hatásoknak is ellen kell állni.

Célszerű jó minőségű, lehetőleg fém alkatrészekből felépített visszacsapó szelepet vagy lábszelepet használni.                                                 

Szivattyúk üzemeltetésekor óhatatlanul felmerül mindenkiben, hogy miképpen akadályozhatná meg azt, hogy a szivattyú a vízhiánytól tönkremenjen.

Mikor állhat elő vízhiány és mi a következménye?

Amennyiben a szivattyúnkat valamilyen kútról vagy egyéb természetes víznyerő helyről (például egy tó vagy patak) üzemeltetjük, akkor előfordulhat, hogy a víznyerő hely valamiért nem képes szállítani a vizet. Ennek több oka is lehet, akár olyan banális hiba is megeshet, hogy például önfelszívó szivattyú esetén saját magunk hibázunk és zárjuk el a szívóoldalt. Az sem kizárt, hogy szárazabb időjárás esetén a kútban a víz szintje szivattyúzás közben túlzottan lecsökken. Egy szó mint száz egyáltalán nem olyan elképzelhetetlen, hogy a szivattyú szárazra fusson.

Tekintettel arra, hogy a szivattyúkon belül, konkrétan a hidraulikáról az üzemelés közben keletkező hőt a szivattyún átáramló víz vezeti el könnyen belátható, hogy amennyiben a szivattyú szárazra fut, a szerkezeti elemek túlzott hőterhelésnek lesznek kitéve. Ekkor számos hiba léphet fel, de gyakorlatban szinte biztos, hogy tönkremegy a csúszógyűrűs tömítés, önfelszívó szivattyúk esetében megolvad vagy összeolvad az ejektor és a járőkerék, búvárszivattyúk esetében pedig a hidraulikában található fokozatok, a szivattyúház és a járókerék olvadhat össze vagy pattanhat el fellépő hő hatására.

Mi tehetünk a szárazon futás elkerülése érdekében?

Amennyiben úgy véljük, hogy előállhat olyan helyzet, hogy a szivattyú szárazra futhat, mindenképpen építsünk a rendszerbe vízhiányvédő nyomáskapcsolót, vagy olyan vezérlést építsünk a rendszerbe amely áramlásérzékelővel rendelkezik, ez utóbbi berendezéseket áramláskapcsolónak nevezzük.

Az áramlás és nyomáskapcsolók olyan szivattyú vezérlők, melyek a hagyományos nyomáskapcsolók egyszerű mechanikus elve helyett elektronikusan üzemelnek, így bővebb lehetőséget biztosítanak a szivattyú vezérlésére. Ezek a berendezések beépített áramlásérzékelőt is tartalmaznak, így segítségükkel úgy tudjuk kedvező áron vezérelni a szivattyút, hogy közben a vízhiány védelem is megoldottá válik.

Ismertebb, kipróbált áramláskapcsoló típusok:

- Pedrollo Easypress
- Pedrollo Easy Small
- WILO Fluidcontrol
- Grundfos PM

Valamennyi berendezésre igaz, hogy megbízható, bátran ajánlható készülékek, hidrofor tartállyal akár vízellátásra is, anélkül inkább öntöző rendszerekhez javasoltak.

A perisztaltikus elven üzemelő szivattyúkat elsősorban számos helyen alkalmazzák. Mivel számos olyan egyedi képességgel és tulajdonsággal bír, amely megkülönbözteti ezeket a szivattyúkat a többi például centrifugál vagy csavar eleven működő szivattyútól

A perisztaltikus szivattyúk vagy más néven tömlőszivattyúk működési elve rendkívül egyszerű. Egy tömlő visszahajló alakba beépítenek egy testbe és a tömlőn görgőket gördítenek végig. Ezek a görgők előre haladva maguk előtt összenyomják a tömlőt így kényszerítve a tömlőben levő folyadékot az előre haladásra.

Így működik a perisztaltikus szivattyú

A perisztaltikus szivattyúk előnye, hogy centrifugál szivattyúval nehezen vagy egyáltalán nem szivattyúzható folyadékokat is képesek mozgatni, szárazon is önfelszívók és viszonylag maga szárazanyag tartalom sem jelent problémát számukra. Emellett a szállítási teljesítmény kiválóan szabályozhatóak fordulatszámmal és a tömlő alapanyagának kiválasztásával rendkívül széleskörű a vegyi alkalmazhatóságuk.

Az előnyös tulajdonságok miatt előszeretettel alkalmazzák ipari, vegyipari folyamatokban vagy olyan helyeken, ahol közeg összetétele a hagyományos szivattyúk alkalmazását nem teszi lehetővé.