Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Partnerünk búvárszivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Partnerünk kerti szivattyú ajánlata

Nincs megjeleníthető elem

Feedek


Peerles pumps 1940.jpg

Az eredeti képet a pumpzone-on találtuk valamiért megragadta a figyelmünket.

Ácsolt faszerkezet, kalapos emberek. Szinte hihetetlen, hogy száz éve is ilyen léptékben voltak képesek ilyen műszaki megoldást létrehozni, Tudom-tudom, az emberiség Apollo-11 küldetéssel 1969-ben leszállít a Holdra. De akkor is...van ebben a fotóban valami plusz.

Címkék: szivattyú óriás szivattyú érdekes szivattyú régi szivattyú szivattyú történelem

komment

Manapság széles körben elterjedtek a kertekben a különféle házkörüli feladatok ellátására alkalmazható szivattyúk. Ezen szivattyúk egy jelentős része úgynevezett önfelszívó szivattyú. Az önfelszívó szivattyú fogalma sokak számára ismert, ám talán nem teljesen felesleges tisztázni néhány alapvető dolgot, alapvető tudnivalót ezekkel a szivattyúkkal kapcsolatban.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy többféle önfelszívó szivattyút ismerünk. A kertekben és házkörüli felhasználásokban az ún. JET rendszerű vagy ejektoros önfelszívó szivattyúk a legelterjedtebbek. Az iparban inkább a normál szívású centrifugálszivattyúk és az oldalcsatornás önfelszívó szivattyúk, vagy más néven SIHI rendszerű szivattyúk az elterjedtek.

A legfontosabb tudnivalók az önfelszívó szivattyúkról:

  • A hagyományos önfelszívó szivattyúk bizonyos fizikai okokból kifolyólag maximálisan 7-8 méter mélységből képesek felszívni a vizet
  • Az ejektoros, tehát jet rendszerű szivattyúk maximális felszívóképessége 9 méter
  • Az önfelszívó szivattyúkhoz otthoni környezetben minden esetben szükséges lábszelep alkalmazása
  • Az önfelszívó szivattyút mindig fel kell tölteni vízzel! Erre szolgál a feltöltő csavar.
  • Lehetőleg a szívóágat is teljes egészében töltsük fel vízzel!
  • Az önfelszívó szivattyúknál figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy felszívás mélységével megegyező mértékben csökken a szivattyú nyomóoldalán a nyomás. Tehát ha 1 méter a felszívás akkor kb 0,1 bar-al lesz kisebb a nyomóoldali nyomás, azonban ha 8 méterről szívunk, akkor kb 0,8 bar-al csökken a nyomóoldali teljesítmény.
  • Önfelszívó szivattyút a szívóoldalon fojtani tilos! Kerüljük a szívóoldali szűrő alkalmazását.

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet önfelszívó szivattyú jet szivattyú

komment

A térfogat kiszorítású szivattyúk közül az egyik igen gyakori típus a csavarszivattyú. Ezek a szivattyúk fő alkatrészei csavar és a statort. Ez a két alkatrész alakítja át együttesen a motor forgó mozgását folyadékszállításra képes folyamattá. A stator és csavar közt zárt térfogatok jönnek létre, melyeket az excentrikus csavar mozgása kényszerít a stator mentén történő haladásra.

A csavarszivattyú működése

A csavarszivattyúknak több előnyös tulajdonsága van, amelyek miatt előszeretettel alkalmazzák ipari folyamatokban alapszivattyúként. Egyrészt kiváló önfelszívó tulajdonsággal rendelkeznek, másrészt bizonyos fokig tűrik a szárazanyag tartalmat. Ilyen közegek elsősorban a vegyiparban, élelmiszeriparban és az olajiparban jellemzők.

Címkék: video szivattyú szivattyú elmélet csavarszivattyú

komment

Van egy érték, amit minden vízes szerelvényen, vízhálózatba köthető eszközön és gépen feltüntetnek ez pedig a néveleges üzemi nyomás. Ez az az érték amelyet az a nyomásérték, melyet az adott termék biztonságosan el tud viselni. Általában úgy tudhatjuk meg, hogy megkeressük a gép, eszköz vagy alkatrész adatait tartalmazó adattáblát vagy csővezetéken például a festett jelölést és leolvassuk a vonatkozó PN [bar] értéket. 

Felmerül a kérdés, hogy szivattyús szempontból vajon miért fontos nekünk ez az érték, milyen összefüggése van ennek számunkra? Egyes helyeken, például robbanásveszélyes ipari rendszerek esetében például előírás lehet, hogy a beépített berendezések néveleges nyomásértéke meg kell haladjon egy bizonyos értéket. Ekkor a beépített szivattyúnak is olyannak kell lennie - függetlenül attól, hogy mekkora nyomást képes előállítani -, hogy ezt az értéket meghaladja a néveleges üzemi nyomás.

Például egy PN 16-os rendszer esetében a beépített szivattyúnak olyan szivattyúházzal kell rendelkeznie, amely és amelynek a csatlakozói pl megfelelnek a PN 16-os értéknek. Ez azt jelenti, hogy még egy alapvetően alacsony nyomást létrehozó fűtési szivattyúnak is PN 16-osnek kell lennie, hiszen ha a rendszer egy eleme nem elégíti ki a PN 16 elvárást, akkor a rendszer nem PN 16-os.

Az ipari példákon túllépve és rátérve a szivattyú zárónyomására, adódik a kérdés, hogy kizárt, hogy olyan szivattyút gyártsanak, amely nem képes megfelelően ellenállni a saját maga által előállított nyomásnak. Ez igaz, és nem is innen fúj a szél, hanem a zárónyomás irányából. De mi is az a zárónyomás? Egy példa segítségével próbálom érzékeltetni, hogy mi ez, és miért is fontos észben tartani.

Kevesen számolnak azzal az eshetőséggel, hogy ha üzemeltetnek egy szivattyút, akkor a rendszer üzemeltetése közben  - pl egy egyszerű locsoló- vagy vízellátó rendszernél -, amikor elzárják a csapot, a szivattyú egy rövid ideig még akkor is üzemel, ha megoldott a vezérlése például nyomáskapcsolóval. Ez alatt a rövid idő alatt a szivattyú bár üzemel, mégsem képes a folyadékot áramlásban tartani, hiszen a nyomóoldalt elzártuk. Ekkor az történik, hogy a szivattyú a nulla szállítási kapacitáshoz tartozó nyomását produkálja, ezt nevezünk úgy, hogy zárónyomás. Ez az az érték, amelynél a jelleggörbe metszi a függőleges tengelyt, vagy ha nincs végigrajzolva a jelleggörbe, akkor legtöbbször táblázatban adják meg a nulla szállítókapacitáshoz tartozó nyomást (ld a lenti ábrát).

Az alábbi ábrán egy mindennapos Pedrollo JSWm 15M szivattyú jelleggörbéjét emeltük ki és bejelölésre került, - a jelleggörbe kihosszabbításával - a zárónyomás és táblázaton is bejelöltük a vonatkozó sort és oszlopot.

JSWm 15MX jellegörbe 490px.pngPedrollo JSWm szivattyú jelleggörbe és teljesítmény táblázat

Az ábrán kiemelt Pedrollo JSWm 15M szivattyú zárónyomása 55 m azaz kb 5,5 bar. Mint az a fentiekből kiderül, a szivattyú elzárt nyomóoldal esetén 5,5 bar nyomás leadására képes. Ez azt jelenti, hogy a szivattyú a leállása előtt 5,5 bar nyomást ad le nyomóoldali csővezetékre. Ha tehát egy ilyen teljesen közönséges szivattyút tervezünk beépíteni a locsoló rendszerünkbe vagy házi vízellátásra jó ha észben tartjuk, hogy a csővezetéknek és valamennyi szerelvények ennél magasabb névleges nyomásértékűnek kell lennie. Enélkül a rendszer leggyengébb nem megfelelő pontján a nyomás alatt álló víz óhatatlanul áttörhet.

Elmondható tehát, hogy szivattyú vásárlásakor és telepítésekor érdemes a teljes rendszer elemeit a névlges  üzemi nyomásra tekintettel is átgondolni. 

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet Pedrollo önfelszívó szivattyú házi vízellátás zárónyomás

komment

Amikor az ember eldönti, hogy érdemes beruháznia egy búvárszivattyúra, akkor két dolog biztos:

  1. Vagy már van kútja
  2. Vagy lesz kútja

Az első eset valamivel egyszerűbbé teszi a kérdést, hiszen egy meglévő kút adatait csak le kell mérni és minden szükséges információ rendelkezésünkre áll. A második esettel egy későbbi posztban foglalkozunk.

Van néhány tisztázandó kérdés, amelyek megválaszolása nagyban segíti a megfelelő szivattyú kiválasztását, enélkül lényegében vakrepülés lenne a dolog. Könnyen belátható ugyanis, hogy ha egy bármilyen eszközt ismeretlen körülmények közé helyezünk, a működése is kiszámíthatatlan lesz. Műszaki probléma lévén, itt most műszaki adatokat kell tisztáznunk. Egészen pontosan elsősorban a víz szintjével kapcsolatban kell információkat szereznünk.

Mindenek előtt tudnunk kell, hogy milyen mély a kút, azaz a kút fenékmélysége az első amit tisztázni kell. Nem túl bonyolult probléma, egy hosszabb hagyományos kötél és egy rákötött nehezék segítségével könnyedén elvégezhető a feladat.
Másik nagyon fontos adat a kútban lévő víz nyugalmi vízszintje, amely mindössze annyit jelent, hogy olyan pillanatban kell megmérni a kútban lévő víz szintjét, amikor éppen nincs szivattyúzás alatt. Amennyiben történt szivattyúzást, akkor olyan időpontot válaszunk a mérésre, amikor feltételezzük, hogy a kinyert víz már visszapótlódott a kútban.
Ugyanilyen fontos, de a gyakorlatban nehezebben kimérhető szint a kút üzemi üzemi vízszintje, mely az a szint amely szinten a vízszint optimális vízkivételi mennyiség mellett stabilizálódik. Ideális esetben ez nem vagy csak kis mértékben tér el a nyugalmi vízszinttől, azonban előfordul, hogy egy kútban a vízszint több méterrel visszaesik a szivattyú elindítását követően, illetve az is, hogy a kút teljesen szárazra szivattyúzható. A kút ízszintjei eleve meghatározzák, hogy önfelszívó vagy csőbúvár szivattyúval tudunk szivattyúzni. 8-9 méternél mélyebben fekvő nyugalmi vízszint esetén gyakorlatilag csak csőbúvár szivattyú jöhet szóba.

Eddig a vízszintekről esett szó, de a gyakorlatban érdemes tisztázni a kút vízadó képességét is, egészen pontosan két adatot. A kút maximális vízhozamát és a kút optimális vízhozamát. Miért fontos ez nekünk?  Egyrészt a maximális vízhozam meghatározza, hogy rövid ideig tar terheléssel mekkora vízmennyiség nyerhető ki, másrészt optimális vízhozam, vagy másként az optimális vízadó képesség meghatározza, hogy mekkora szivattyút érdemes beépítenünk.

Ha a fenti adatokat tisztázzuk, egy szivattyús szakember a szivattyú által ellátandó feladat ismeretében  gyakorlatilag azonnal javaslatot tud tenni milyen szivattyút érdemes a kútban felhasználni.

Címkék: szivattyú búvárszivattyú szivattyú elmélet önfelszívó szivattyú

komment

süti beállítások módosítása