Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Partnerünk búvárszivattyú ajánlata

Partnerünk kerti szivattyú ajánlata

Feedek


A Grundfosnál nem viccelnek ha arról van szó, hogy le kell tesztelni egy fűtési szivattyút. Az alábbi videoón megnézhető, ahogyan egy Grundfos Alpha2 fűtési szivattyú határait szerenék megismerni extrém körülmények közti teszteléssel.

A fűtési szivattyút egy tesztelő kamrába helyezik és extrém hőtesztnek vetik alá: -100 °C és +200 °C közti hősokkolással, a hőmérséklet gyors, ciklikus váltogatásával. Emellett extrém vibrációnak is kiteszik a szivattyút, majd végül a két stresszt egyszerre eresztik rá a szivattyúra, azaz ciklikus nagy hőmérséklet különbségű hősokkolás közben extrém vibrációnak is kiteszik a szivattyút.

Címkék: szivattyú fűtési szivattyú keringető szivattyú Grundfos nagy hatásfokú szivattyú szivattyú gyakorlat energiatakarékos szivattyú szivattyú tesztelés

Szólj hozzá!

A szivattyúk jelleggörbéivel foglalkozó sorozat előző részében a zárónyomással foglalkoztunk. Ebben a részben a jelleggörbe másik végével az úgynevezett "nagyvíz oldallal" foglalkozunk.

Az előző bejegyzésben tisztáztuk, hogy miként mérik meg a szivattyú záróoldali nyomását, hogy mi ez a potn és mit érdemes észben tartani ezzel kapcsolatban. A jelleggörbe másik vége, ahol a teljes hidraulikus teljesítmény a folyadékszállításra fordítódik, értelemszerűen ehhez teljesítményhez nulla nyomáskülönbség létesítés tartozik. A jelleggörbének ezen pontja az, ahol az metszi a vízszintes tengelyt. Az ehhez a ponthoz közeli pontokat nevezzük a jelleggörbén nagyvíz oldalnak.

Néhány fontos tudnivaló megértéséhez példaként egy WILO MHI normál szívású, tiszta víz szivattyú jelleggörbéjét vesszük alapul, mely önmagában egy kiváló tiszta víz szivattyú:


WILO MHI szivattyú jelleggörbe.pngWILO MHI szivattyú jelleggörbék

Fontos megérteni, hogy csakúgy amiként a zárónyomás környékén, így a nagyvíz oldalon sem. A fenti jelleggörbék alatt látható két további grafikon is. A kettő közül a felső a hatásfok és az NPSH görbéket határozza meg, az legalsó pedig a teljesítmény felvételt. Számunkra most a hatásfok és a teljesítmény görbék fontosak az NPSH-ra egy későbbi bejegyzésben majd kitérünk, mostani mondandónk szempontjából nem érdekes.

A három grafikon tehát összefügg és ahogyan közelítünk a szivattyú jelleggörbe jobb széle felé két dolog látszik. A felvett teljesítmény egyre növekszik, majd egy pontot követően stagnál és enyhén csökken. A másik, hogy a hatásfok görbe visszahajlik, azaz a bevitt energia egyre kevésbé hatékonyan hasznosul, ahogyan közelítünk a nagyvíz oldal felé, így a jelleggörbe vége felé.

Mit jelent ez? Sok mindent, de azt is biztosan, hogy a nagyvíz oldalon egyre jobban jobb felé haladva egyre feleslegesebben visszük be az elektromos energiát és ráadásul egy pontig egészen biztosan egyre többet is viszünk be. Egy ponton túl az energia bevitele ugyan enyhén csökken, ám mivel hatásfok ennél drasztikusabban romlik, így összeségében a pazarlás nagyobb. Mellékhatásként számolni kell a motor megnövekedett áramfelvételével és az emiatt kialakuló szükségtelen hőterheléssel is, mely hosszú távon borítékolhatóan a motor leégéséhez vezet.

Fentiek miatt kerülendő a szivattyú nagyvíz oldalon történő üzemeltetése.

Címkék: szivattyú elmélet szivattyú gyakorlat szivattyú motor szivattyú nagyvíz oldal

Szólj hozzá!

Hogyan cseréljünk fűtési szivattyút, mire kell ügyelnünk és milyen problémákba lehet belefutni?

Fűtési szivattyúnk megérett a cserére, ha hangja nem egyenletes, nemkívánatos zörejeket hallat, a csövet megtapintva erős rázkódást érzünk, a szivattyú indokolatlanul magas hőmérsékletre melegszik, vagy a legészrevehetőbb esetben nem jár, miközben üzemelnie kellene.

Ha úgy döntünk kicseréljük, vásárolni kell egy új fűtési szivattyút. Ügyeljünk a csatlakozó méretekre és a műszaki adatokra! Első teendő a rossz szivattyú kiszerelése: kössük le a villamos hálózatról, figyelni kell, hogy szerelés közben ne legyen áram alatt! Zárjuk el a szivattyú előtt és után lévő golyós csapokat, ha ezt nem tesszük meg (esetleg nincsenek beépítve ilyen szerelvények) leeresztjük a fűtésrendszert. Érdemes vödörrel készülni, mert több liter vízről lehet szó, így elkerülhető, hogy eláztassuk a helyiséget. Érdemes beszerelés előtt átmosni a rendszert, ha van erre lehetőség, azonban ez értelemszerűen a rendszer teljes leeresztésével jár. Ha van beépítve szűrő, azt is pucoljuk ki.

Új szivattyú beszerelésekor, első lépésben a fűtési szivattyú leírását tanulmányozzuk át, a beépítési helyzetre (a leírásnak ezt tartalmaznia kell) oda kell figyelni, máshogy beszerelve a szivattyút elképzelhető, hogy az hibásan vagy egyáltalán nem működik megfelelően. Mindenképpen figyelni kell az előírt áramlási irányra, ha a régi szivattyú áramlási iránya alapján szereljük be az újat, nem lehet probléma. Az áramlás irányát általában a szivattyún feltüntetik. Cseréljük ki a csatlakozó tömítéseket, legtöbb esetben az új szivattyúhoz mellékelik ezeket. A hollandik meghúzásakor tartsunk ellent a szivattyún! A szivattyúhoz mellékelt kapcsolási rajz szerint kössük be a villamos vezetékeket.

Ha leengedtük a rendszert, fel kell töltenünk és légteleníteni is kell! Szánjunk rá időt, alaposan légtelenítsük a rendszert. A szivattyút is légtelenítsük, majd megkísérelhetjük az indítást. Az első indításkor még zajos lehet, hiszen még van "kidolgozandó" levegő a szivattyúban, ismét légtelenítsünk, indítsunk többször. Ha a levegő távozott, egyenletes, halk hangot kell hallanunk. Amennyiben ezt jópár perc alatt nem érjük el, úgy ismét ellenőrizzük a légtelenítést vagy keressük meg a szárazon futás okát, mert a szivattyúk többségét a szállított víz hűti, ugyanis a levegő nem tudja a kellő hőmennyiséget elvonni, túlmelegedés léphet fel, ez károsíthatja szivattyúnkat.

Ha mindent átgondoltam és nyugodt tempóban végeztünk, nagy valószínűséggel nem hibázunk. Jó munkát!

Címkék: szivattyú fűtési szivattyú szivattyú gyakorlat fűtési szivattyú cseréje

Szólj hozzá!

Érdemes röviden átvenni, hogy mire kell ügyelni önfelszívó szivattyúk beüzemelésekor. Ilyen helyzetekben a szivattyú a szállítani kívánt víz szintje felett van, szemben a másik nagy családdal, a merülő motoros búvárszivattyúk családjával.

Beüzemeléskor a szivattyúban és szívótömlőjében levegő található. A víz és a levegő áramlástani szempontból azonban jelentős eltéréseket mutat, így a víz szállítására csak megfelelő, önfelszívásra képes   szivattyú alkalmazható. Ezek a szivattyúk képesek a mélyebben lévő vizet, (neve is mutatja) felszívni, a levegőt kidolgozni, majd biztosítani a folyamatos folyadékáramlást.

A szivattyú rendszerbe szerelése után a szivattyú házat (ha módunkban áll érdemes azonban a szívótömlőt is) fel kell töltenünk vízzel, ezt követően beindíthatjuk a szivattyút, ami rövid idő alatt "kidolgozza" a rendszerben még meglevő légbuborékokat. 

Ügyelni kell, hogy az összes levegő eltávozzon, ha szükséges töltsünk után a szivattyúházba. A levegőmentes járást jellemzően hallani lehet, a szivattyú hangja sokkal halkabb és egyenletesebb, ha a közegben nincsenek légbuborékok. Aki még sohasem üzemelt be szivattyút, az is az első egy-két indítás után meg fogja hallani mikor fogy el a levegő.

Fontos kérdés továbbá a maximális szívómélység, tehát a vízszintünk és a szivattyúnk függőleges szintkülönbsége. A víz fizikai tulajdonságai miatt 9 méternél nagyobb vízoszlop úgymond leszakad, (ennek oka a negatív nyomásra és a víz elgőzölésére vezethető vissza) ekkora, vagy ennél nagyobb szintkülönbség esetén más jellegű szivattyút kell beépíteni. A búvárszivattyú lehet a megoldás mely a vízszint alatt elhelyezkedve „tolja” a vizet (a víz korlátlanul elviseli a túlnyomást, míg a negatív nyomást nem). A megengedett maximális szívómélység mindig szerepel az önfelszívó szivattyúk dokumentációjában, tehát csak annyi a dolgunk, hogy ne lépjük át.

Elkerülendő, hogy az önfelszívó szivattyúnknak minden indításkor fel kelljen szívni a vizet (ez elpocsékolt munka), célszerű beépíteni egy visszacsapó szelepet a szívótömlőbe, ami csak egy irányba engedi a közeget áramolni, így nem tudja a szivattyú „elejteni” a vizet. Ez a gyakorlatban lábszelep beszerelésével teszik, melyet a szívótömlő végére szerelünk. Ez egyrészt visszacsapó szelepként nem engedi a visszaáramlást, másrészt egy szűrővel meggátolja a pár milliméternél nagyobb átmérőjű szilárd szennyezőanyagok felszívását és annak az önfelszívó szivattyúba, majd azon keresztül a rendszerbe történő bekerülését.

Címkék: szivattyú önfelszívó szivattyú szivattyú gyakorlat

Szólj hozzá!