Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Feedek


Van egy érték, amit minden vízes szerelvényen, vízhálózatba köthető eszközön és gépen feltüntetnek ez pedig a néveleges üzemi nyomás. Ez az az érték amelyet az a nyomásérték, melyet az adott termék biztonságosan el tud viselni. Általában úgy tudhatjuk meg, hogy megkeressük a gép, eszköz vagy alkatrész adatait tartalmazó adattáblát vagy csővezetéken például a festett jelölést és leolvassuk a vonatkozó PN [bar] értéket. 

Felmerül a kérdés, hogy szivattyús szempontból vajon miért fontos nekünk ez az érték, milyen összefüggése van ennek számunkra? Egyes helyeken, például robbanásveszélyes ipari rendszerek esetében például előírás lehet, hogy a beépített berendezések néveleges nyomásértéke meg kell haladjon egy bizonyos értéket. Ekkor a beépített szivattyúnak is olyannak kell lennie - függetlenül attól, hogy mekkora nyomást képes előállítani -, hogy ezt az értéket meghaladja a néveleges üzemi nyomás.

Például egy PN 16-os rendszer esetében a beépített szivattyúnak olyan szivattyúházzal kell rendelkeznie, amely és amelynek a csatlakozói pl megfelelnek a PN 16-os értéknek. Ez azt jelenti, hogy még egy alapvetően alacsony nyomást létrehozó fűtési szivattyúnak is PN 16-osnek kell lennie, hiszen ha a rendszer egy eleme nem elégíti ki a PN 16 elvárást, akkor a rendszer nem PN 16-os.

Az ipari példákon túllépve és rátérve a szivattyú zárónyomására, adódik a kérdés, hogy kizárt, hogy olyan szivattyút gyártsanak, amely nem képes megfelelően ellenállni a saját maga által előállított nyomásnak. Ez igaz, és nem is innen fúj a szél, hanem a zárónyomás irányából. De mi is az a zárónyomás? Egy példa segítségével próbálom érzékeltetni, hogy mi ez, és miért is fontos észben tartani.

Kevesen számolnak azzal az eshetőséggel, hogy ha üzemeltetnek egy szivattyút, akkor a rendszer üzemeltetése közben  - pl egy egyszerű locsoló- vagy vízellátó rendszernél -, amikor elzárják a csapot, a szivattyú egy rövid ideig még akkor is üzemel, ha megoldott a vezérlése például nyomáskapcsolóval. Ez alatt a rövid idő alatt a szivattyú bár üzemel, mégsem képes a folyadékot áramlásban tartani, hiszen a nyomóoldalt elzártuk. Ekkor az történik, hogy a szivattyú a nulla szállítási kapacitáshoz tartozó nyomását produkálja, ezt nevezünk úgy, hogy zárónyomás. Ez az az érték, amelynél a jelleggörbe metszi a függőleges tengelyt, vagy ha nincs végigrajzolva a jelleggörbe, akkor legtöbbször táblázatban adják meg a nulla szállítókapacitáshoz tartozó nyomást (ld a lenti ábrát).

Az alábbi ábrán egy mindennapos Pedrollo JSWm 15M szivattyú jelleggörbéjét emeltük ki és bejelölésre került, - a jelleggörbe kihosszabbításával - a zárónyomás és táblázaton is bejelöltük a vonatkozó sort és oszlopot.

JSWm 15MX jellegörbe 490px.pngPedrollo JSWm szivattyú jelleggörbe és teljesítmény táblázat

Az ábrán kiemelt Pedrollo JSWm 15M szivattyú zárónyomása 55 m azaz kb 5,5 bar. Mint az a fentiekből kiderül, a szivattyú elzárt nyomóoldal esetén 5,5 bar nyomás leadására képes. Ez azt jelenti, hogy a szivattyú a leállása előtt 5,5 bar nyomást ad le nyomóoldali csővezetékre. Ha tehát egy ilyen teljesen közönséges szivattyút tervezünk beépíteni a locsoló rendszerünkbe vagy házi vízellátásra jó ha észben tartjuk, hogy a csővezetéknek és valamennyi szerelvények ennél magasabb névleges nyomásértékűnek kell lennie. Enélkül a rendszer leggyengébb nem megfelelő pontján a nyomás alatt álló víz óhatatlanul áttörhet.

Elmondható tehát, hogy szivattyú vásárlásakor és telepítésekor érdemes a teljes rendszer elemeit a névlges  üzemi nyomásra tekintettel is átgondolni. 

Címkék: szivattyú szivattyú elmélet Pedrollo önfelszívó szivattyú házi vízellátás zárónyomás

Szólj hozzá!