Szivattyú blog

Fokozzuk a nyomást, önfelszívunk. Centrifugál, térfogat kiszorítás, csúszógyűrű, emelőmagasság és méter vízoszlop.

Feedek


Az elmúlt év végével számos szivattyútípus eltűnt a piacról, helyüket új, energiatakarékos, magas hatásfokú szivattyúk vették át. Az ezekkel kapcsolatos bizonyos tudnivalókkal már több posztba foglalkoztunk. A korábbi bejegyzésekben elsősorban a fűtési szivattyúkkal foglalkoztunk, azonban a változások nem csak a fűtési szivattyúkat érintik, hanem minden Európában forgalomba hozható szivattyút.

2009 óta az Európai Bizottság a 2009/125/EK irányelv értelmében "köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre" (kiemelés a 547/2012/EU rendeletből).

Miután szakmai szervezetekkel konzultált az EU, megállapításra került, hogy a szivattyúk energiafelhasználásának hatásfoka jobb hidraulikákkal, (tehát a szivattyúk konkrétan vízszállítást végző egységeinek jobbításával) hozzávetőlegesen 20-30 %-kal javítható volna. Az szivattyúkat meghajtó elektromos motorokhatékonyságával kapcsolatban egyébként egy külön rendelet is született (konkrétan a 640/2009/EK számú). A már említett kutatás és egyeztetés során kiderült, hogy a hatásfok javítása indokolt és jelentős társadalmi hasznosággal bír. Beszédes, hogy 2005-ben az EU-n belül a szivattyúk éves villamosenergia fogyasztása együttesen 109 TWh volt, és ez 50 megatonna széndioxid kibocsátást okozott. Egyes modellszámítások azt mutatják, hogy 2020-ra ez a fogyasztás várhatóan fel fog szökni 136 TWh/évre.

A rendelet egyébként csak a normál vízszivattyúkra vonatkozik, azaz például különlegesen alacsony és különleges magas hőmérsékletű tiszta víz szivattyúkra - ilyenek lehetnek például egyes ipari technológiákban alkalmazott kondenzvíz szivattyúk - már nem. Nem vonatkozik továbbá a tűzoltó rendszerek azaz sprinkler berendezések szivattyúira, a térfogat kiszorítású szivattyúkra és az önfelszívó szivattyúkra.

A rendelet keretein belül meghatározásra kerültek a tervezés konkrét követelményei. Ezen belül érthető módon kiemelt helyet kaptak a hatásfok követelmények. Bevezetésre került az ún minimális hatásfokmutató [MEI], mely relatív módon segít kifejezni, hogy az adott szivattyú kielégítí-e a az előírt hatékonysági követelményeket. Ez a mutató kötelezően feltüntetendő a szivattyú dokumentációban, illetve a gyártó nyilvános internetes oldalán is.

A legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a MEI értéke vízszivattyúk esetében 2013 január 1 óta legalább 0,1-nek kell legyen. Később további hatékonyságjavulást várható, hiszen 2015 január 1-jét követően vízszivattyúk esetében a MEI-nek leglább 0,4-nek kell lennie.

Címkék: szivattyú EU A energiaosztály szivattyú kereskedelem nagyhatásfokú szivattyú energiatakarékos szivattyú frekvenciaváltós szivattyú

Szólj hozzá!

2013 január 1 óta az EU területén gyártásból csak A energiaosztályú, nagy hatásfokú motorral szerelt fűtési szivattyúk kerülhetnek forgalomba. A kereskedők a meglévő készleteiket még értékesíthetik, azonban a nem szabályozott szivattyúk lényegében eltűnnek a piacról. A modern, energiatakarékos fűtési szivattyúk már mind kivétel nélkül fordulatszám szabályozott kivitelben készülnek. De mi is a lényege ennek, és mi az amit megnyerünk (vagy nyerhetünk) ezekkel a szivattyúkkal?

A modern fűtési rendszerekben sok éve elterjedt, az úgynevezett thermosztatikus radiátorszelepek alkalmazása, melyek nagyon leegyszerűsítve azt a szerepet látják el, hogy egy adott helyiségben a radiátorba mindig a környezeti hőnek megfelelő fűtővizet engedik be. Ezt a gyakorlatban egy egyszerű mechanikával érik, mely a környezeti hőmérséklet függvényében növelni vagy csökkenteni képes a rajta keresztül átáramló víz mennyiségét. Értelemszerűen hidegebb környezeti hőmérséklet esetén több, míg magasabb érzékelt hőmérséklet esetén kevesebb vizet engednek keresztül, így szabályozva a fűtési rendszerből, az adott helyiség fűtésére "kivett" fűtési víz mennyiségét. Nyilván jelentős egyszerűsítést írok, de az alapelv megértése itt a lényeg.

Fentiekből következik, hogy az ilyen szelepekkel felszerelt helyiségekben, az épületen belüli elhelyezkedésének, fekvésének és a kültéri hőmérsékletnek a függvényében minden egyes helyiség más és más mennyiségű fűtési vizet "használ fel". Tovább variálja a helyzetet, hogy az egyes napszakokban, ahogyan vándorol a nap tovább módosulhat az egyes szobák természetes melege, így tovább kombinálva az egyes helyiségek lehetséges fűtővíz igényét. Belátható, hogy a szóban forgó fűtési rendszer elemei meglehetősen dinamikusan változhatnak, így összeségében maga a rendszer is folyamatosan változóban van. Ha pedig a rendszer változik, miért ne változhatna vala együtt a fűtési szivattyú is? Gondoljunk, bele, vajon mekkora vízmennyiség igényt támaszt ugyanaz a rendszer 0 °C körüli és -15 °C kültéri hőmérséklet esetén?

Eddig a fűtési szivattyúk fix fordulatú szivattyúk voltak, ami azt jelenti, hogy a tervezők kiszámolták, hogy mekkora rendszer és milyen szivattyúval felszerelve szükséges a szabványok kielégítéséhez, azonban nem tudták figyelembe venni azt a tényt, hogy a téli hónapokban csak elenyésző számú olyan nap van, amikor a rendszernek ezen a számított elméleti maximális értéken szükséges ketyegnie. A többi napon lényegében értelmetlenül forgatjuk meg a fűtési rendszert magas kapacitáson. Logikus tehát, hogy megpróbáljuk a szivattyú teljesítményét illeszteni a rendszer igényeihez. Ezt a fordulatszám változtatásával tehetjük meg.

A fordulatszám szabályozott fűtési szivattyúk legfőbb szerepe tehát az, hogy megfelelően szabályozott fűtőelemekkel felszerelt rendszerekben segítsen optimalizálni a szivattyú által felvett elektromos teljesítményt. Egyes kimutatások szerint a téli hónapokban a fűtési szivattyú legnagyobb elektromos energia fogyasztó eszköz a háztartásokban. Ha tehát Önnek thermosztatikus radiátorszelepei vannak, egy megfelelően üzemeltetett fűtési szivattyúval drasztikusan lefaraghatja villanyszámláját.

Címkék: szivattyú fűtési szivattyú szivattyú elmélet keringető szivattyú A energiaosztály

Szólj hozzá!

Bizonyára sokan észrevették, hogy egyes népszerű és előssorban kazánokba szerelt háztartási fűtési keringetőszivattyúk eltűntek a piacról. A poszt írásakor (2013 március) még kaphatóak itt-ott ezek a fűtési szivattyúk, azonban legkésőbb 2013 őszére teljesen ki fognak ezek kopni a boltok kínálatából. Miért van ez?

Az Európai Unió tervként tűzte ki, hogy 2020-ra az 1990 évi érték 20%-al csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, 205-al javítsa az Európai Unióban felhasznált energia hatékonyságát és 20%-al növelje a megújuló energiák felhasználását. Ezen célok elérése csak úgy lehetséges, ha többek közt a fűtési szivattyúkat meghajtó elektromos motorokat is nagy hatékonyságú motorokra cserélik. Ennek eléréshez különféle rendeletek születtek  és 2011 június 16 óta érvényben is vannak, de ezek részletezésével most nem fárasztok senkit.

A lényeg, hogy a forgalomban lévő nem A energiaosztályú elektromotorokkal szerelt szivattyúk EU-n belüli forgalmazása 2013 január 1-től nem megengedett. Ilyen termékek a Grundfos UPS és WILO RS kisméretű fűtési keringető szivattyúk is, melyek konkrét típustól függően C és D energiaosztályba soroltak.

wilo-star-rs-over.png

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a raktáron lévő ilyen termékeket a kereskedők még értékesíthetik, azonban mivel a termékeken megszűnt a CE jelzés, ezért gyártóművek ezeket a szivattyúkat már nem hozhatják forgalomba. Azok a kereskedők, akik időben észbe kaptak még tudtak nagyobb darabszámban rendelni ilyen fűtési szivattyúkat, náluk még korlátozott számban elérhetőek a szivattyúk, ám ezt követően már csak az A energiaosztályú utódtípusok kaphatóak némileg drágábban. A későbbiekben tervezem egy posztban bemutatni a helyettesítő A energiaosztályú fűtési szivattyúkat pl: WILO YONOS PICO, Grundfos Alpha.

Címkék: fűtési szivattyú Grundfos WILO A energiaosztály nagy hatásfokú szivattyú szivattyú kereskedelem

Szólj hozzá!